Gavriel Vrigaera

El Kazovszkij: Anagrammák

2011-04-25T16:47:00.002+02:00

1.

A völgynek mélye víz alatt,
Eleven artériás itató
Táplál patakot és tavat –
Fél-százada él álmatlan a tó.

Mi átvirrasztottunk vele egy éjszakát,
Ketten, akár egy egész nemzedék.
Évek vendégjárása a várakozásban:
Hátha akkori képedre szab át,
Más alkotásnak értelmét ne lássam.

2.

A tengerhez tartó út, dél-keletnek.
A test gyöngye a Koránban maradt.
Öntözőcsatornák hűse a forróságban.
A vendég elé készített mákony-adag.

Ágaskodik az emlékezet, makacs, nyurga ág.
Nem adom. Holtig küzdök érte, hogyha kell.
Hegyi folyók futása a szemek hasadékában,
Tombol az aorta, nem sírhatok.
Fölperzselődött az őspusztaság.

3.

Széles nyomtávú lavina,
Mohón hadart ima,
Diadalív áll a csatára,
Nincs aztán mód lebontani.

Ingovány, barna hús,
Földcsuszamlás az ingoványon,
Sötétség visszhangjába bujkál
Aladdin s Dárius.
Penitencia, csuklás.

4.

Elég volt a fizetség?
Nem volt kár a hitért?
Te platinának nevezett
Parázs-piros Kiméra.

A Tartarosz,
Hol a Kimérás Attika tarolt,
S lebegve gyújtogatta
Azt a marék szürke hamut –
Bálványok sírhelyének udvarolsz.

5.

Hegységnek, hűs forrásnak távlata,
Hőség. A tengermenti síkság hűse.
Azsúrmintájú, karcsú Ázsia
Marék sóként a hullámokba szórva.

Melegövi országok, hol nem éltem,
Kerete álmaimnak és zafírköveknek
Feltáratlan olajmezők tüzében.
Árjáknak háremet ígérő líra.
Kerti forrás, melyet Allah vezényel.

6.

Két januári nap – poggyászom,
Vágyak – préselt brikett.
Elém április hiába siet,
Nélküled minden csak kövül.

Tribünt építő igék, és a hit,
Megnyílik, omlik, s újra áll,
Hegy, mely hallgat a szóra,
Sétánnyá dűlő monolit,
Ürügy megvilágosodáshoz.

7.

Mindig csak ezt az arcot lélegezni be.
Itt élni. Csak ennek a mozdulatnak élni.
Próbálták az arénát egy tükörrel kitakarni félig,
De a szavaktól a rejtekhely leomlott a semmibe.

A csendbe visz az alagút, a lélegzet összeszorul,
Opálok porosodnak éghető kövekben.
Lángolnak, bár kialudnának inkább mielőbb,
Eltűnni az égen arzénban fürdetetten.
Iszlám Allah nélkül, krisztustalan kereszt.

8.

Szeretném megtapintani a kerítés mögött
Lakozó éjfekete szemeket,
Amiket Allah börtönzött be –
Nem emberkézé ez az érdem.

Zöldellő fű a sívó pusztaságnak,
Virradatkor az erdőszélre
Az érintetlen füvek visszamásznak.
Az alizarin krapplakk megszárad,
Szétszóródik, bele a szélbe.

9.

„Lélek” – ősöktől való a neved,
Élj, lelkek víztározója ember-felett.
De ha nem adsz magadból most egy kortyot,
Nem teljesedhet ki bennem neved.

Török nő – lelked alhat,
Agátlapokból készült ablak,
Íves, mintázata kanyargó,
Művészien megmunkált zárak,
Tarka selyemmel burkolt alkóv.

Those Banners Come not In

2010-06-29T09:36:00.000+02:00

Those banners come not in.

Fülöp és Cassio

2010-01-25T12:22:00.000+01:00

Rozi/Rudi

2010-01-08T15:22:00.002+01:00

A halfajok többségénél a nemek elkülönülnek nőnemű és hímnemű egyedekre, egyszerre kétnemű, vagyis hermafrodita halak nincsenek. A gyakorlatban azonban, egyes édesvízi és főleg egyes tengeri halfajoknál ez néha nem is olyan magától értetődő. Ugyanis ezek a halfajok az életük folyamán meg tudják változtatni a nemüket.PI. a bohóchalak és számos ajakoshal faj képes erre — és mindig a nőstény alakul hímmé, amit a színük megváltozása kísér.

Stone-Paper-Scissors

2009-11-17T17:24:00.002+01:00

When Takashi Hashiyama, CEO of a Japanese television equipment manufacturer, decided to auction off the collection of impressionist paintings owned by his corporation, including works by Cézanne, Picasso, and van Gogh, he contacted two leading U.S. auction houses, Christie's International and Sotheby's Holdings, seeking their proposals on how they would bring the collection to the market as well as how they would maximize the profits from the sale. Both firms made elaborate proposals, but neither was persuasive enough to get Hashiyama’s business. Unwilling to split up the collection into separate auctions, Hashiyama asked the firms to decide between themselves who would hold the auction, which included Cézanne's "Large Trees Under the Jas de Bouffan", worth $12–16 million.
The houses were unable to reach a decision. Hashiyama told the two firms to play rock-paper-scissors, to decide who would get the rights to the auction, explaining that "it probably looks strange to others, but I believe this is the best way to decide between two things which are equally good".
The auction houses had a weekend to come up with a choice of move. Christie's went to the 11-year-old twin daughters of an employee, who suggested "scissors" because "Everybody expects you to choose 'rock'." Sotheby's said that they treated it as a game of chance and had no particular strategy for the game, but went with "paper".
Christie's won the match, with millions of dollars of commission for the auction house.

Az új "Hattyúk tava"

2009-11-11T18:32:00.005+01:00

(El Kazovszkij/ Matthew Bourne: Swan Lake)

Emberi alakban a madár-démon
A kulisszák mögül elénkbe tűnt,
Magukhoz sem térhettek
A nagyteremben egybeverődöttek,
A hattyú már levedlette a tüllt,
Akik engem a mély erdő csapásán
Idáig csaltak, egy-testük maga a sátán,
Mindegy. Ki királynőre várt,
Annak most itt a hattyúk királynője,
És jobbról egy madár és balról egy madár,
Csak agyon ne üssetek szárnyatokkal!
Pjotr Csajkovszkij lelke víg a Léthe
Árjában, látva, mire lett
Szépségével balettje
Keretében Odette.
Hogy végre a folyami lélek,
A tudat alatti vadállat,
Vagy hogy Odette-nek bárki
Ferdén útjába állhat.
A hattyúk érthetetlen nyelve
Fülünkön át agyunkig ért,
Elfogódottan nyeldekelve
Tollat látok, tollat, pihét,
Pihét és félelmét Odette-nek:
A rengetegben rém lapul.
Kettőtöket követi konokul,
Hattyúd veled együtt kivégzi.
A dalt akkor kivérzi,
A vadhattyú dalát!
Szövege lefordíthatatlan,
De a szótárja készül:
E tollas lényekkel
Együtt-moccan érzékelésünk.
Hiába minden megértett jel,
A hattyútest nyelve a vadságé marad.
Odette képében
Leszállt a fekete madár.
Ó, nézd Odille-t reptében!
Amit kíván, megkapja,
Feje tetejére állítja a világot,
És még fokozza is merészen:
Hattyú az égen, felhő az égen,
Ki tanítja nekünk
Meg nyelvüket? De mindez semmi,
A közönségnek sikerült feledni,
Mindent, amit tudott.
De egy csapat hattyú még itt maradt.
Meggyötörve kegyetlenül
Vége szakad a hattyúdalnak.
- Hiszen Odille sorsa együtt
Halni Odette-tel,
Ha már egy testben élnek,
És leszálltak hozzánk a földre.
Hogy súlyuk lelkünk meggyötörje,
Hogy megcsipkedjenek minket kicsit.
A színpad és a túli élet,
Átvernek minket a hattyúk örökre,
A mese van örökké célkeresztben,
A vér körös-körül kinek a vére,
Ha testtel kezdesz,
Szerelem lesz a vége,
Csajkovszkij tudta jól.
Elénekelte hát nekünk e dalt
A botrányos idillt idézve,
Mit Odille és Odette kavart.

Szüzességem elvesztése. A lámpákban fogyóban volt az olaj, úgyhogy csak bizonytalan, halódó fényt adtak

2009-11-11T18:00:00.005+01:00

A komornyik felébredt és olajat töltött a lámpákba. A rabszolgafiúk megdörzsölték szemüket és nekiláttak dolguknak. Egy női zenész lépett a terembe és mindenkit felkeltett a réz csörömpölésével.
A mulatság újra kezdődött. Q. visszahívott bennünket poharainkhoz. A zenészlány énekelni kezdett. Ugyanekkor megjelent egy férfikurva, méghozzá a legundorítóbb fajtából, tapsikolt, döngicsélt, és ő is énekelni kezdett.
Miután kedvenc sorait eldalolta, összenyálazott csókjaival. Nem érte be ennyivel. Felfeküdt ágyamra, legyőzte ellenállásomat és meztelenre vetkőztetett. Aztán a farkammal próbálkozott, sokáig, de teljesen hiába. Homlokáról brillantine patakzott, arca redőiben annyi krétapor jelent meg, hogy azt hittem, falat látok, melyről a nagy esőben hámlani kezdett a mész és mindjárt rámdől.
Nem tudtam könnyeim visszatartani. Teljes kétségbeesés vett rajtam erőt.
G. ott állt mellettem, a játékot figyelte, és majdnem megszakadt e nevetéstől. Q. szeme egyszer csak megakadt rajta. Megkérdezte, kié a fiú. Mondtam, az én barátom.
Akkor miért nem ad nekem csókot, kérdezte és magához húzta a kamaszt. Csókolgatni kezdte, inge alá nyúlt, majd kezébe vette a kölyök szűzies faszát.
Majd holnap megnézem megint. Ma már bekaptam párszor a halat, nem kell a száraz kenyér.
Amikor ezt mondta, Psyche vigyorogva hozzá hajolt és valamit súgott neki.
Igazad van, mondta Q. Miért ne veszítse el P.-ünk a szüzességét?
A kislányt rögtön elővezették. Rendkívül csinos volt, de nem látszott többnek hét évesnél. Mindenki tapsolt és nászi ünnepséget követelt. Meghökkentem és tiltakoztam, G. nagyon szerény fiú, nem alkalmas az ilyen szereplésre és a lány is túl fiatal, semhogy nőt játsszon.
Mit, szólalt meg Q., fiatalabb lenne nálam, mikor először alávetettem magam egy hímnek? Nem emlékszem rá, hogy valaha szűz lettem volna. Már csecsemő koromban mocskos játékokkal szórakoztattam a kisfiúkat. Ahogy felcseperedtem, nálam idősebb suhancokkal dugtam, míg lány lett belőlem.
Attól tartottam, G.-t baj éri, ha nincs vele valaki. Felkeltem, hogy a magam szerepét eljátsszam az esküvői szertartáson. Psyche a menyasszonyi fátylat már a lány fejére tette. A menetet a hímringyó vezette az esküvői fáklyákkal. A seggrészeg nők hosszú sort alkottak és ütemesen tapsoltak.
Q. érzékeit felajzotta a tömeg friss bujasága. Felugrott, torkon ragadta G.-t és betaszította a nászi szobába. A fiú szemmel láthatóan egyáltalán nem ellenkezett, ahogy a kislány sem pirult el, mikor az esküvőt emlegették előttük. Benn a szobában le is feküdtek szépen a nászágyra.
Mi a küszöb elé ültünk. A vezető szerepet Q. játszotta, aki becsukta ugyan az ajtót, de hagyott egy kis hasadékot. Gyermeki játékukat kéjvágyó figyelemmel kísérte. Ölelő karjával maga mellé húzott, hogy láthassam őket én is. Arca egyre közelebb került az enyémhez.

A vegyes lakoma (Drámahelyszínek)

2009-10-08T13:50:00.003+02:00

Rosario La Ciura szobrai

2009-05-03T18:55:00.009+02:00

Atlant

2008-12-27T15:41:00.002+01:00

Pillanatok alatt lejátszódott minden, még arra sem hagyott időt, hogy különösebben felgyorsuljunk rajta: nézem, nézem, ahogyan az óriási hullámhegy lába megemeli a hajó farát, szinte kényelmesen benyúl alánk, majd orra buktat. Még elfordulunk kicsit, de a hajó már a hullámokban fekszik. Jobb lábamat a kormányállás oldalán térdig lepi a víz.
Előttünk óriási űr támad, a mélybe vízszintesen mered az árboc, amikor a leomló hullám felső pár méterének több tonnás víztömege nyolcvan kilométer körüli sebességgel megüti a hajó fenekét.
Mintha katapultáltam volna, úgy röpültem vízszintesen előre, amíg a biztosító kötél engedett. Hatalmas rántás után belevágódtam a vízbe, le a víz alá, ahol hirtelen csönd és nyugalom lett pár másodpercre.

The Borealis Crater on the Mars

2008-11-10T09:21:00.000+01:00

"Válasz a Magyar Avantgard Múzeum körlevelére. 1979"

2008-10-05T13:32:00.008+02:00

A Magyar Avantgard Művészet Múzeuma körlevelére az alábbiakat tudom válaszolni:
Magyarországon avantgarde művészet nincsen, föltehetőleg nem is volt soha. Mindazok a művészi eredmények, amelyeket a köztudat "avantgard"-nak nevez, teljességgel nélkülözik az avantgarde tulajdonságait. Néhányat ideírok: az avantgarde elsősorban mozgalom és nem alkotás (ellenpárja a mozgalmát vesztett produkció, a konzervativizmus); szinte szükségszerűen efemer és időszakos, nem a művészi személyiséghez, hanem a művészeti helyzethez kapcsolódik; idegen tőle minden esztétizáló megfontolás (idegen tőle minden megfontolás), mérték; nem keresi a kapcsolatot (más kortárs vagy régebbi eredményekkel), igazolása önmagában van. Ezzel szemben a hazai művészeti progresszió állandóan külső vagy itthoni impulzusokra támaszkodik és mindig momentum jellegű.
Egy dolog miatt tűnhet mégis ez a művészet avantgarde-nak: épp az avantgarde hiánya miatt kénytelenek ui. az önmagukat vállaló művészek állandó harcot vívni a parlagi maradisággal (mert valódi konzervativizmus éppúgy nincs). Olyan küzdelmet, melyet organikusabb kultúrájú országokban az avantgarde művészei vívnak.
Ez azonban nem művészeti kérdés.
Így legföljebb egy etikai
avantgarde-ról beszélhetnénk, ha ennek a kifejezésnek volna értelme. V.L.

≠

2008-09-26T15:36:00.001+02:00

Eötvös Loránd és csapata a Ság platóján az Ingával

2008-09-26T15:33:00.001+02:00

A cella

2008-09-16T14:43:00.002+02:00

A cella 3 méter széles és 3 méter mély. Mennyezetét elértem felnyújtott kezemmel. Az ajtótól számított baloldali falat, közel a padlóhoz, csöpp ablak mélyedése töri át. A szoba közepén arasznyi vastag faoszlop tartja a mennyezet vékony gerendáit. Az egész helyiség fekete; a falak, gerendák zsírosan fénylenek, mintha fekete elefántcsontból volnának. Évszázadok füstje, korma pácolta át. Itt is mindig a padló kövén raktak tüzet, a füst csak a tető gerendái között vagy az ajtón szivároghatott ki.

Fülöp

2008-09-12T13:03:00.002+02:00

Fülöp érdeklődése továbbra is az Isten-alapította, plébániák fölött álló oratórium-körnek szólt, amely még mindig a San Girolamóban gyülekezett. Egy résztvevő szerint ez az oratórium Róma egész vallási életének a középpontját jelentette.

"Nem kézzel alkotott képek"

2008-06-10T17:37:00.002+02:00

Ezeknek elnevezésére honosodott meg az akheiro-poiétosz (nem kézzel készített), latinul: non manufactum, oroszul pedig a nye-ruko-tvorenij fogalma. (…) Ez a kép vagy égi csoda által, vagy az ábrázolt testtel való közvetlen kapcsolat révén keletkezett. Így a látható lenyomat érintésereklyévé vált. A mechanikus reprodukció egyébként folytatódott: ezek a képek ugyanúgy sokszorozódtak, ahogy keletkeztek. Csak most már nem a test maga, hanem hiteles lenyomata másolódott le ugyanúgy. Ezáltal a kép és kép közötti kapcsolat – a test és kép közötti egykori kapcsolat mintájára – az első kép keletkezésének visszamenőleges bizonyítékává vált. (…) Napjainkban a fotográfiához hasonlítanánk mindezt. Már legalábbis, ha nem fotóművészetet, valamely művész invencióját értenénk ezen, hanem az ábrázolás lehető legnagyobb fokú hűségét a valósághoz.

(Hans Belting: Kép és kultusz, Negyedik fejezet)

Evo nas

2008-05-31T14:54:00.001+02:00

http://nol.hu/cikk/493595/

1492

2008-03-27T12:08:00.016+01:00

Ezernégyszázkilencvenkettő

„Ha a műalkotás fogalma már nem alkalmazható arra a dologra, amely akkor keletkezik, amikor egy műalkotás áruvá alakul, akkor ezt a fogalmat körültekintően és óvatosan, mégis bátran el kell hagynunk, amennyiben nem akarjuk, hogy e dolognak még a funkciója is likvidálódjék. Ezen a fázison át kell esnie, mégpedig szánakozás nélkül; ez nem valami kósza letérés a helyes útról, ami itt történik vele, az alapjában fogja megváltoztatni, eltörli a múltját, olyannyira, hogy ha a régi fogalom újra előkerül – és így lesz, miért is ne? –, már semmiféle emléket nem idéz fel arról a dologról, melyet egykoron jelölt.”
(Bertolt Brecht, 1931)

1. Ellenség a kapuk előtt

Álltunk a palota kertjében az árkádok alatt
a januári napfényben,
melyből két porfíroszlop
és a szamárhátív
nagy aszimmetrikus formát metszett ki ránk.

Sok bort megittunk
addigra az arany
edényekből

mikor egy emberi kéz ujjai
tűntek fel
és a gyertyatartóval szemben
írni kezdtek
a trónterem
meszelt falára.

Nem védhetem meg
a várost odalenn

át kell kelnem a tengeren
fehér kockaházaival
Délnek
és nem térhetek haza többé
a Granada
la que suspire por el mar.
Amikor jó pár éve
a sziklaszirt
aranyszínűre kopott temploma mellől
bámultunk el délnek

Szicília déli pereméről
Afrika felé

can you hear me
mighty tongue?
a tágas tengeren megjelent a szemem előtt
egy óriási zöld agyvelő.

Nagy sereggel táboroznak
a városfal alatt
az én keresztény
ellenségeim.

Szembe a régebbi írással
írom a palota meszelt falára
magunkat
a görög templom mellett háttal a semminek
fejem tartásáról
eszembe jut a halott apám
te az anyádra hasonlítasz

ők ketten
ők ölelték egymást ott
és ebből az alkalomból
megszülettünk mi
ikreknek

aztán gyermekünk fogant
egy vérfertőző
éjszakán.

Bűnben éltünk itt
el kell mennem innen
át a tengeren
Nyugatnak
abszintos zöld agyvelővel.

Te tarts ki amíg csak lehet
aztán menekülj
indulj Kelet felé
a gyereket hagyd
találkozunk

1715-ben
és Darjeelingben.

2. Ittunk egy teát

187 évvel a megbeszélt időpont után
találkoztunk újra

megöregedtünk
alig ismertünk egymásra

a Himalája

fölmentünk kocsival
a kisvárosból
a közeli Sunset viewpointhoz,
de nagyon korán volt még
ittunk egy teát. Vezetett
egy köves út a hegygerinc oldalában
a tágas völgy fölött

ő ment elöl
én követtem

elmesélte
szabad elvonulást ígértek
ha megadják maguk

lábujjhegye is alig érintette
az óriási kopár
hegyek kősivatagok
porát
túl korán érkezett
Darjeelingbe

én túl későn

a szemközti hegyoldal
a teaültetvényekkel
akár egy óriási zöld agyvelő.

3. Cádizból Rómába

Hunyrítanm klet hogy mozdulatlannak lássam a csillagכkat.
Hunyorítm kellett hogy mozdulatlanna,.l-.m,m
Hunyrítanehk, ho-------

---aKKövetkező napokban a várost
jártam, és hagymázos jegyzetekben próbáltam
találni bármi, megoldájhúőst; semmilyen kapcsolódás lehetőségét

nem zárva ki. egy pocsolya felett Egy délután az Aventélkőáp egyik parkjában
egy nyitva hagyott mmo---- mellé ültem le a padra.
Egy Helena ---nגظفה-hirdetésnél volt felcsapva.
Arra figyeltem fel, hogy a cég lJHgójában H.R. kereszt-

és vezetéknevénkghúák kezdőbetűi nagy nyomtatotj,hb
formában egybe vannak írva; oly módon, hogy a
H jobb szára adja az R

egyenes szárát is. Jó pár percbe telt, míg útközben,

már rohanvásgha San Gioײrgio-templom felé teljesen

kizártam a lehetősMH86égét annak, hogyjh,rejtett kapcsolat
leht a temploה falába vésett Ókeresztény betűkGHKFGŐÖÜ
apcsolások és az aventinusi monogram között ----
a tanki lányok tányok velük telül
vagyok, -----

teL!%gnap éjjel álmomban a szent ٨gبstinust láttam
a szobájában, ágya mellett ültem. Néztem
őt, ahogy háttal nekem térdepel a padlón,
és neJbírja elfءjtani a képzetet, hogy a
Ö+zűz a farkát nyalءgatja, mint egy szKjha és hogy

fröccsenne ki sűrŰ
ÚŐermája az arcára összeszorítja
az ajkát, hajlong, sziszeg

Rómából északra indultam aztán keletre nem szálltam
többé hajóra. Lorenzo
meghalt és fél év múlva
Piero is meghalt.
Meg lettem keresztelve.

A testem fehér,
akár a kerek ostya az árbocra
szögelve föl az emberi tenyér
nagy fehér ezüstpénz
azé lesz megint
aki elsőnek pillantotta meg
a még fehérebb szörnyeteget

olajzöld vegetáció
széles fehér homokalapja
vakítóan kilóg alóla körben
a mélykék tengerig

a fejemre a víz
melyből bor lesz a borból vér.

Cádizból Ostia felé a vitorlás kikötött egy hétre
egy alig lakott kis szigeten
odavaló volt a kapitány.

Eivissa.

Élt ott egy tarragonai gróf
a kuzinjával költözött a szigetre.
Feltűnően szép pár voltak
érkezésünk harmadik napján
keresni kezdte őket a falu
eltűntek
a kapitány kijelentette
amíg nem tudni felőlük biztosat
nem megyünk sehová.

Három nap múlva találtak rájuk az erdőben.

A nyomok alapján úgy látszott
nem ellenkezett a lány.
A kezei megkötözve és sniccerrel több helyen megvagdosva.
A gróf egy másik fán lógott.
Kuzinja arcát teljesen
szétverte. Megkötözte
felakasztotta a lányt. Huszonnégy óra múlva önmagát is

azt az egy napot ott a környéken töltötte.
A holttestek mellett egy véres ruhákkal teli táskát találtak
és kézzel írott leveleket. Szállodai szobájukban
a holmijuk között egy pendrive-on távol-keleti rituális ceremóniákról
és Buddha reinkarnációjáról
fecsegő fájlokat.

4. Szárazvihar

Leszakítja széjjelégetve magát hegyvonulatnyi sötét szarvasfejéről
a két villám-agancs.
Átvillannak kicsi szemhéján
már a vaksötétre nyitja őket
fölriadva

mint a jó pásztor
ő a Keresztelő.

Hogy megadtuk magunk
Granadában rögtön meg lett megkeresztelve
a mi andalúz kislányunk

megszületett és csak énekelt
nem sírt.

(Utánad indult énekelve
te

nem voltál sehol

de 1715-re már ő a legdivatosabb kasztrált az itáliai udvarokban.)

5. Forróság öntött el

Forróság öntött el
a jobb oldalamon bordáim alatt
éles fájdalom
hasított belém.

Sok bort megittunk
addigra az arany
edényekből

kihúzta testemből a pengét
a harmadik tiszt

és még nyolcszor
szúrt. Jobb combomba
ökölnyi nyílást vágott
bal lábamon
hosszan felhasította
a bőrt a húst
a jobb
és a bal karomat

egyik ujjamba csontig hatolt
a penge megvágta az arcom
megsebezte a szívem.
Átvágott egy szívizmot
megsértett egy billentyűt.
Torkomba vágta a kést
darabokra
hasítva a gégét.

Mint egy tömött zsákot
a bozótos aljába dobtak.

Test nincs a kezekhez puszta kezek

nyúltak értem.

A hangom reszelős
nehézkesen nyelek
nyakamon lábamon
kezemen mellemen
szörnyű hegek.

Európában s a hajón
keresztvíz forrott
Tea for One
időm egészét kortyolni
Darjeeling merre van

ez itt nem India.

Késésben voltam
a duplájára nőtt út miatt.

És ott ragadtam
egy dél-kínai kikötővárosban
a spanyol jezsuita atyák közt
a teával
szenteltvíz forr
bele a száraz levélmorzsalék.

Egy éjjel szállásom felé
szárcsont-átszúrta térddel
otthagyott
a semmi-kéz

a vaksötét utcasarkon.

Emeletemre feljutok
borszeszégő
zsebbe csavarhúzó
térdemre körbe szigszalag.

A csapdába ejtett patkánynak
a szemét süti ki a környékbeli paraszt
akkor úgy visít
hogy mindje szanaszét szalad a háztól

a sötét sarokról
elbicegtem 1899-ig
onnan már futottam

mígnem 1902 lett

Darjeeling
kissé
le vagyok harcolva.

At the same volume

2007-12-23T14:34:00.000+01:00

David gets his signature, midrangey guitar sound from a 1935 Epiphone Olympic archtop with a carved top and plywood mahogany back and sides. He likens its sound to that of a resophonic guitar. "I bought it without a bridge," he says, "and had a one-piece mahogany bridge made for it. I think with a top this small it really behooves you to get as much stuff touching the top as you can, because the top doesn’t have that much flex to it." He says his guitar is unique in that every note on every string plays at the same volume. "It doesn’t have any dead spots or any high spots—which is very, very strange," he says. "It makes it fun to play lead, because you don’t have to worry where you’re at. It’s not much of a solo instrument, but I can’t really play by myself worth a darn, so it doesn’t make much of a difference."

Alla grandezza de’ membri

2007-12-17T18:26:00.000+01:00

Adunque conviensi tenere certa ragione circa alla grandezza de’ membri, in quale commensuratione gioverà prima allogare ciascuno osso dell’animale, poi apresso agiugniere i suoi muscoli, di poi tutto vestirlo di sue carne. Ma qui sarà che mi contraponga quanto di sopra dissi, che al pittore nulla s’apartiene delle cose quali non vede. Ben ramentato costoro, ma come a vestire l’uomo prima si disegnia ignudo, poi il circondiamo di panni, così dipignendo il nudo, prima pogniamo sue ossa e muscoli, quali poi così copriamo con sue carni che non sia difficile intendere ove sotto sia ciascuno moscolo. E poi che la natura ci ha porto in mezzo le misure, ove si truova non poca utilità a riconoscierle dalla natura, ivi adunque pillino li studiosi pittori questa faticha, per tanto tenere a mente quello che pillino dalla natura, quanto a riconoscerle aranno posto suo studio e opera.

Blue Hypercube: click on the Image

2007-12-16T17:23:00.001+01:00

Crater of a meteor in Peru

2007-12-05T18:01:00.000+01:00

“Statement for the Sydney Biennale 1979”

2007-11-13T16:47:00.000+01:00

…The moment of truth hasn’t come yet. Or has it? Is this an immortality-trip? Maybe next time we’ll get the answer, I’ll take the risk of choosing the exact date, time and conditions to ask whether mercy does exist. It is not art; it is a teaching for which I’m not strong enough yet.

Earth Art Locations

2007-11-12T17:23:00.000+01:00

A large cone-shaped hole

2007-10-25T15:10:00.000+02:00

For the Biennale de Paris in 1975, he made the piece titled Conical Intersect by cutting a large cone-shaped hole through two townhouses dating from the 17th century in the market district known as Les Halles which were to be knocked down in order to construct the then-controversial Centre Georges Pompidou.

"Il ricordo della luce"

2007-09-23T22:15:00.000+02:00

A Posillipo c'era il sole. Il ricordo della luce di quel sole mi accompagno per il resto del viaggio e torno con me in Ungheria - e anche la, nei tempi bui che seguirono, continuo a splendere. Il sole di Posillipo ha rappresentato l'unica realta attraente, conciliante del mio viaggio in Occidente.

Empress Wu Zetian

2007-09-10T15:00:00.000+02:00

It's said that in 800 AD Empress Wu Zetian, enraged that the peonies, alone among flowers, disobeyed her command to bloom in the snow, banished them from her capital at Chang'an.

Elderly Kong general

2007-08-30T11:25:00.001+02:00

One elderly Kong general, after defeated on the battlefield, cut his throat for the sake of his dignity. When the news reached the Kong mansion in Qufu, his son hanged himself as an expression of filial piety. After discovering the body, his wife hanged herself out of female virtue. On hearing this, the emperor bestowed the family with a board, inscribed “A family of faithfulness and filiality.”

The Twins' Early Portrait

2007-08-29T13:08:00.006+02:00

oil, canvas/ non manufactum
165 x 75 cm
2007.

"Like church bells"

2007-08-23T16:45:00.000+02:00

We could only afford cheap guitars, and cheap guitars sounded like cheap guitars. But with weird tunings or something jammed under a particular fret, those humble instruments could sound rather amazing—bang a drumstick on a cheap Japanese Stratocaster copy in the right tuning, crank the amplifier to within an inch of its life, and it will sound like church bells.

Rothko comments

2007-08-10T16:25:00.000+02:00

The set of colossal canvases housed in Tate Modern's Rothko Room originated, as every art-aware schoolboy knows, in a commission for the Four Seasons restaurant in the Seagram Building on New York's Park Avenue. The commission, one of the more remarkable instances of incongruity in the history of art patronage, was for 600 square feet of mural-sized paintings to decorate the walls of the restaurant - "a place," according to Rothko, "where the richest bastards in New York will come to feed and show off" - although it is not clear if Rothko realised from the outset that his paintings were intended as a backdrop for fine dining. The architect Philip Johnson, who assisted Mies van der Rohe in the design of the building and who was chief commissioner of the Rothko murals, always insisted that the painter knew that they were to be hung in the restaurant.

"I accepted this assignment as a challenge, with strictly malicious intentions. I hope to paint something that will ruin the appetite of every son of a bitch who ever eats in that room. If the restaurant would refuse to put up my murals, that would be the ultimate compliment. But they won't. People can stand anything these days."

Away from Mussoorie

2007-08-09T15:30:00.000+02:00

At night the room was very dark and the wide window showed the whole southern sky, and into this room one night came – with a great deal of fluttering – a bird. Turning on the light and getting out of bed one saw it under the bed. It was an owl. It was about a foot and a half high with extremely wide big eyes and a fearsome beak. We gazed at each other quite close, a few feet apart. It was frightened by the light and the closeness of human being. We looked at each other without blinking for quite a while, and it never lost its height and its fierce dignity. You could see the cruel claws, the light feathers and the wings tightly held against the body. One would have liked to touch it, stroke it, but it would have not allowed that. So presently the light was turned out and for some time there was quietness in the room. Soon there was a fluttering of the wings – you could feel the air against your face – and the owl had gone out of the window. It never came again.

L’omo e la terra

2007-08-01T00:01:00.000+02:00

L’omo è detto da li antiqui mondo minore, e cierto la ditione d’esso nome è bene collocata, impero chè, siccome l’omo è composto di terra, acqua, aria e foco, questo corpo della terra è il simiglante. Se l’omo à in se ossi, sostenitori a armadura della carne, il mondo à i sassi, sostenitori della terra; se l’omo à in sè il lago del sangue, dove crescie e discrescie il polmone e discrescie nello alitare, il corpo della terra à il suo oceano mare, il quale ancora lui crescie e discrescie ogni sei ore per lo alitare del mondo. Se dal detto lago di sangue dirivano vene, che si vanno ramificando per lo corpo umano, similmente il mare oceano enpie il corpo della terra d’infinte vene d’acqua.

Old cypresses in the mine

2007-07-31T13:51:00.000+02:00

Rothko comments

2007-07-23T00:08:00.000+02:00

In 1959, on holiday in Italy, Mark Rothko went with his wife Mell and their eight-year-old daughter Kate for a day's visit to the Graeco-Roman city of Paestum on the Amalfi coast south of Naples. Paestum boasts three Doric temples generally agreed to be among the best preserved of their kind in the world. The Rothkos were travelling with another family, that of John Hurt Fischer, an editor at Harper's Magazine whom the painter had met on the sea journey from New York. Rothko had already visited Pompeii and had felt a "deep affinity" between his own painting and the murals in the House of Mysteries there, in which he recognised "the same feeling, the same broad expanses of sombre colour" - and anyone who has seen the House of Mysteries will certainly agree with this judgment, for the similarities with the work he was doing then are uncanny, given that Rothko had painted a number of murals that were eventually to be housed in Tate's Rothko Room, before he visited Pompeii. Now, at Paestum, he was similarly struck by the modelling of the temples, at once groundedly monumental and celestially lightsome, and wholly mysterious.

On the journey down from Naples the party had fallen in with a couple of Italian youths who offered to act as guides. At Paestum, where the odd-assorted little band picnicked at noon in the Temple of Hera, the young men expressed their curiosity as to the identity and occupations of the Americans. Fischer's daughter, who was acting as interpreter, turned to Rothko and said: "I have told them that you are an artist, and they ask whether you came here to paint the temples," to which Rothko replied: "Tell them that I have been painting Greek temples all my life without knowing it."

"Fat"

2007-07-22T00:14:00.000+02:00

The last thing I remember was that it was too late to jump, too late for the parachutes to open. That must have been a couple of seconds before hitting the ground. Luckily I was not strapped in – I always preferred free movement to safety belts… My friend was strapped in and he was atomized on impact – there was almost nothing to be found of him afterwards. But I must have shot through the windscreen as it flew back at the same speed as the plane hit the ground and that saved me, though I had bad skull and jaw injuries. Then the tail flipped over and I was completely buried in the snow. That’s how the Tartars found me days later. I remember voices saying ‘Voda’ (Water), then the felt of their tents, and the dense pungent smell of cheese, fat and milk. They covered my body in fat to help it regenerate warmth, and wrapped it in felt as an insulator to keep warmth in.

Nazia

2007-07-20T09:54:00.000+02:00

An aircraft

2007-07-20T09:25:00.000+02:00

Comunicado TAM

COMUNICADO TAM 8 – 05h08 (18/07/2007)

Em complemento à lista inicial de passageiros a bordo do vôo JJ 3054 a TAM informa mais três nomes:

FERNANDO VOLPE ESTATO
PETER FINZSCH
HELEN DE CASSIA ZERILLO

Também confirmamos que o funcionário ALVARO ALEXANDRE DA ROCHA PINTO BREGUEZ viajava no referido vôo.

Assessoria de Imprensa – TAM

Tel: (11) 5582-8167/8685/8153

www.taminforma.com.br

COMUNICADO TAM 7 – 03h40 (18/07/2007)

A TAM informa que, por levantamento realizado até o momento, estão desaparecidos funcionários da TAM Express que estavam no terminal de cargas quando ocorreu o acidente com o vôo JJ 3054 na noite de ontem:

Marcos A.L. Curti
Antonio Gualberto Filho
Elaine Tavares da Silva
Ana Paula Camargo
Alexandre L. Catussatto
Aldeniz Pedro de Lima

Nossas equipes estão concentrando esforços na localização desses funcionários com apoio do Corpo de Bombeiros, Defesa Civil e autoridades.

A funcionária Michele Dias Miranda faleceu no hospital.

Assessoria de Imprensa – TAM

Tel: (11) 5582-8167/8685/8153

www.taminforma.com.br

Comunicado TAM 6 – 02h52 (18/07/2007)

Com profundo pesar, a TAM informa que o vôo JJ 3054 estava a cargo dos seguintes tripulantes:

COMANDANTE KLEYBER LIMA
COMANDANTE HENRIQUE STEPHANINI DI SACCO
COMISSÁRIA CASSIA NEGRETTO
COMISSÁRIA DANIELA BAHDUR
COMISSÁRIA RENATA GONÇALVES
COMISSÁRIA MICHELLE LEITE

Além desses, também estavam a bordo os funcionários da empresa:

ANGELICA ROJEK
EVELYN CAMPOS
MIRELLE M. F. BETTIOL
MARCO ANTONIO SILVA
FABIANE RUZZANTE
ARNALDO RAMOS BATISTA
FABIOLA KO FRATAG
VINICIUS COSTA COELHO
ALINE MANTEIRO CASTIGO
MARCEL CASSAL VICENTIM
FERNANDO TERGOLINA
RICARDO KLEY SANTOS
MADALENA SILVA

A empresa está mantendo contato com os familiares desses tripulantes e prestando atendimento por meio de seus programas de assistência e de suas equipes de Operações.

Assessoria de Imprensa – TAM
Tel: (11) 5582-8167/8685/8153

www.taminforma.com.br

COMUNICADO TAM 5 – 01h25

A TAM expressa os mais profundos sentimentos aos familiares e amigos dos passageiros que estavam no vôo número JJ 3054.

Lamentamos confirmar os nomes dos passageiros que estavam a bordo do vôo:
ADELAIDE MOURA
AKIO IWASAKI
ALANIS ANDRADE
ALEJANDRO CAMOZZI
ALEXANDRE GOES
ANA CAROLINA CUNHA
ANDERSON CASSEL
ANDRE DONA
ANDREA SEICZKOWSKI
ANDREI MELO
ANGELA HAENSEL
ANTONIO CARLOS ARAUJO DE SOUZA
ARNALDO BATISTA RAMOS
ARTHUR QUEIROZ
ATILIO SASSA BILIBIO
BRUNA DE VILLI CHACCUR
BRUNO FERRAZ
BRUNO NASCIMENTO
CAIO AUGUSTO BUENO DAL PRATA
CAIO FELIPE CUNHA
CARLA FIORATTI
CARLOS ALBERTO ANDRIOTTI
CARLOS ROCKEMBACK
CARLOS ZANOTTO
CARMEN LUISA VICTORIA FONSECA
CASSIO VIEIRA SERVULO DA CUNHA
CATILENE OLIVEIRA
CHRISTINE SOUZA
CIRO NUMADA
CLAUDEMIR ARRIERO
CLOVE MENDONÇA JUNIOR
DECIO TEVOLA
DEMETRIO TRAVESSA
DENILSON LOPES COSTA
DEOLINDA MAGALY VICTOR FONSECA
DOUGLAS TEIXEIRA
EDMUNDO SMITH
EDUARDO MANCIA
ELCITA RAMOS
ELENILZE FERRAZ
ELIANE DORNELLES
ELIDA DEMBINSKI
EMERSON FREITAG
ENRICO SHIOHARA
ESIO FREITAS
FABIANA AMARAL
FABIANE RUZANTE
FABIANO ROSITO MATOS
FABIO BALSELLS
FABIO MARQUES
FABIO VELLOZA
FATIMA SANTIAGO
FELIPE FRATEZI
FERNANDO ANTONIO LARO OLIVEIRA
FERNANDO MARQUES
FERNANDO PESSOA
GABRIEL CORREIA PEDROSA
GILMAR TENORIO ROCHA
GOTTFRIED TAGLOEHNER
GUILHERME MORAES
GUILHERME PEREIRA
GUSTAVO MARTINS
HELOIZA HELENA LOPES
HEURICO TOMITA
INES MARIA KLEINOWSKI
IVALINO BONATO
IVANALDO CUNHA
JAMILLE LEAO
JANUS SILVA
JAQUELINE DIAS
JOAO BRITO
JOAO CALTABIANO
JOAO VALMIR
JOSE A FLORES AMARAL
JOSÉ LIMA LUZ
JOSÉ PINTO
JULIA CAMARGO
JULIA ELIZABETE GOMES
JULIO CESAR REDECKER
KATIA ESCOBAR
KATIANE LIMA
JOSE CARLOS PIERUCETTI
LARISSA FERRAZ
LEILA MARIA OLIVEIRA DOS SANTOS
LEVI LEÃO
LINA BARBOSA CASSOL
LISIANE SCHUBERT
LUCAS PALOMINO MATTEDI
LUCIANA SIQUEIRA LANA ANGELIS
LUIS SCHNEIDER
LUIZ BARUFFALDI
LUIZ LUZ
LUIZ ZACCHINI
MARCELO MARTHE
MARCELO PALMIERI
MARCELO PEDREIRA
MARCELO STELZER
MARCIO ALEXANDRE DE MORAES
MARCIO ANDRADE
MARCO ANTONIO DA SILVA
MARIA ELIZABETE CABALLERO
MARIA ISABEL GOMES
MARIANA PEREIRA
MARIANA SELL
MARIO GOMES
MARLI PEDRO SANTOS
MARTA ALMEIDA
MELISSA ANDRADE
MERY VIEIRA
MIRTES SUDA
NADIA MOYSES
NADJA SOCZECK
NELLY PRIEBE
NELSON WIEBBELLING
PAULA MASSERAN DE ARRUDA XAVIER
PAULO CASSIANO FELIZA OLIVEIRA
PAULO PAVI
PAULO ROGERIO AMORETTY SOUZA
PAULO SILVEIRA
PEDRO ABREU
PEDRO AUGUSTO CALTABIANO
JOSE CARLOS DE OLIVEIRA
PRISCILA BERTOLDI SILVA
RAFAELA BUENO DAL PRATA
RAQUEL WARMILING
REBECA HADDAD
REMY MOLLER
RENAN KLUG RIBEIRO
RENATO RIBEIRO
RENATO SOARES
RICARDO ALMEIDA
RICHARD SALLES CANFIELD
ROBERTO GAVIOLI
ROBERTO WILSON WEISS JUNIOR
RODRIGO BENACHIO
RODRIGO PRADO
RODRIGO SOUZA MOREALE
ROGERIO LAURENTIS
ROGERIO SATO
ROSANGELA MARIA DE AVIL SEVERO
ROSPIERRE VILHENA
RUBEM WIETHAEUPER
SANDRO SCHUBERT
SERGIO FREITAS
SILVAN STUMPF
SILVANIA REGINA DE AVILA ALVES
SILVANO ALMEIDA
SILVIA GRUNEWALD
SIMONE WETRUPP
SONIA MACHADO
SORAYA CHARARA
SUELI FLECK
SUELY FONSECA
THAIS SCOTT
VALDEMARINA SOUZA
VALDIR CORDEIRO DE MORAES
VANDA UEDA
VILMA KLUG
VITACIR PALUDO
ZENILDA SANTOS

A TAM está mantendo contato com os familiares dos passageiros, prestando todo o atendimento por meio de seu Programa de Assistência às Vítimas e Familiares.

Assessoria de Imprensa – TAM
Tel: (11) 5582-8167/8685/8153

www.taminforma.com.br

COMUNICADO TAM 4 – 00h30

Todos nós da TAM expressamos os mais profundos sentimentos aos familiares e amigos dos passageiros, funcionários e tripulantes da empresa que estavam no vôo número JJ 3054, acidentado hoje no aeroporto de Congonhas.

Até o momento os nomes confirmados a bordo do vôo JJ 3054 são:

AKIO IWASAKI
ANDREA ROTA SIECZKOWSKI
ANDREI FRANÇOIS MELLO
CARLOS GILBERTO ZANOTTO
CASSIO VIEIRA SERVULO DA CUNHA
CLOVE MENDONÇA JUNIOR

RICARDO KLEY SANTOS (funcionário TAM)
MARCEL CASSAL VICENTIM (funcionário TAM)
MICHELLE SILVEIRA UNTERBERGER (funcionário TAM)
VINICIUS COSTA COELHO (funcionário TAM)
FABIOLA KO FREITAG (funcionário TAM)

A TAM está com seu Programa de Assistência às Vítimas e Familiares ativado desde os primeiros momentos após o acidente e disponibilizou um número de chamadas gratuitas voltado para o atendimento aos familiares dos passageiros e tripulantes deste vôo: 0800 117900.

Qualquer outra informação relevante será comunicada imediatamente pela TAM.

Assessoria de Imprensa – TAM
Tel: (11) 5582-8167/8685/8153

www.taminforma.com.br

COMUNICADO TAM 3 – 21h (17/07/2007)

A TAM informa que o vôo JJ 3054 decolou de Porto Alegre com 170 pessoas, entre passageiros e funcionários da empresa, além de mais seis componentes da tripulação técnica (comandantes e comissários).

À medida que os nomes forem confirmados, notificaremos as famílias antes que qualquer informação se torne pública, como determina a legislação vigente.

Lembramos que a TAM já ativou seu Programa de Assistência às Vítimas e Familiares e disponibilizou o número 0800 117900 voltado ao atendimento aos familiares dos passageiros e tripulantes deste vôo.

A TAM divulgou todas as informações confirmadas até este momento. Qualquer outra informação relevante será comunicada imediatamente pela TAM.

Assessoria de Imprensa – TAM
Tel: (11) 5582-8167/8685/8153

www.taminforma.com.br

COMUNICADO TAM 2

A TAM está trabalhando com o máximo de agilidade cuidado para confirmar a identidade das pessoas a bordo do vôo número JJ 3054 que decolou de Porto Alegre com destino a São Paulo e sofreu um acidente no pouso em Congonhas. À medida que os nomes forem confirmados, notificaremos as famílias antes que qualquer informação se torne pública, como determina a legislação vigente.

Lembramos que a TAM já ativou seu Programa de Assistência às Vítimas e Familiares e disponibilizou o número 0800 117900 voltado ao atendimento aos familiares dos passageiros e tripulantes deste vôo.

A TAM divulgou todas as informações confirmadas até este momento. Assim que dispusermos de fatos adicionais os repassaremos imediatamente.

Assessoria de Imprensa – TAM
Tel: (11) 5582-8167/8685/8153

www.taminforma.com.br

COMUNICADO TAM 1

A aeronave da TAM Airbus A320, vôo JJ 3054, que partiu de Porto Alegre, às 17h16, com destino ao aeroporto de Congonhas (SP), sofreu acidente no pouso no aeroporto em São Paulo.

Neste momento não podemos determinar a extensão dos danos ou de possíveis lesões sofridas pelos ocupantes do avião, passageiros e tripulantes. Uma equipe da TAM já está no local e outros técnicos da companhia estão a caminho. A assistência de emergência também está sendo prestada pelo Corpo de Bombeiros, Infraero e outras autoridades aeronáuticas.

A TAM já ativou seu Programa de Assistência às Vítimas e Familiares e disponibilizou um número de chamadas gratuitas voltado para o atendimento aos familiares dos passageiros e tripulantes deste vôo: 0800 117900.

Qualquer outra informação relevante será comunicada imediatamente pela TAM.

Assessoria de Imprensa – TAM
Tel: (11) 5582-8167/8685/8153

www.taminforma.com.br